Miért kell azonnal hülyének nézni a beteget?

szedules_blog_theportlandhospital_com_2014.jpgMiért van az, hogy biztos szimulálok vagy hogy biztos magamnak okoztam a dolgot? Lehet nem látszik a fájdalom az arcomon, mert már megszoktam, nem mutatom, amikor szédülök.

Tisztelt Cím!

 

A felhívásukra dióhéjban leírom a történetemet. Sajnos nem telik többre, mert most is szédülök. Kérem, a nevem maradjon anonym.

 

A tüneteim még középiskolás, 15-16 éves koromban kezdődtek. Mivel egészségügybe készültem, ezért mindig is érdekeltek a betegségek- és maga az emberi test is. Akkor sokszor erőm alig volt felkelni, néha elszédültem, testnevelés órán pedig 10 perc futás után el akartam ájulni- a pulzusom 200 fölé emelkedett, vérnyomásmérővel is megnéztük. Ezen kívül mutattam a hirsutismus tüneteit is. A tüneteim alapján csökkent inzulinrezisztenciára és PCO-ra gondoltam.

 

Amikor az előbbit ötletét előadtam, akkor jött a “az nem lehet, túl fiatal vagy”, “túl vékony vagy ahhoz” és a “csak a fejedben van” dolgok. Itt megjegyezném, hogy pár évvel később valamilyen “csoda” folytán az ezt vizsgáló vérvétel is valamiért “egyet értett”.

 

A hirsutismusra kaptam Diane35-öt a nagyon kedves bőrgyógyászunk által, ő legalább nem nézett hülyének, főleg, hogy nem én voltam az első a családban. 

Vissza a csökkent inzulinrezisztenciára, elküldtek pszichológushoz, mert ugye a “fejemben van”. Ott kaptam orbáncfű teát, hogy attól majd jobb lesz.

 

Itt szeretném megjegyezni, hogy hiába váltottuk ki egyszerre a Dianét és az orbáncfüvet, egyetlen egyszer sem szólt senki (a gyógyszertárban sem), hogy ezeket nem szabad. A pszichológus úr is úgy írta fel a teakúrát, hogy tudott a fogamzásgátlóról. A KETTŐT EGYÜTT TILOS SZEDNI. Fél évig szedtem ittam azt a vacak teát, fél évig MINDEN EGYES REGGEL TÖBB ÓRÁN KERESZTÜL HÁNYTAM, EPÉT IS, NÉHA VÉRT IS. Amikor könyörögtem anyáéknak, csak akkor hagyhattam abba. ÉS láss csodát, nem hánytam többé, de azóta is nagyon érzékeny a gyomrom. Ja, és amikor anya utánakérdezett, csak azt mondták, szedjem tovább, mert az csak gyomorideg. Na igen. Ez a mai napig is felzaklat.10 éve volt.

 szedules_blog_theportlandhospital_com_2014.jpg

 

Repülünk néhány évet előre, egyetem, Szeged. Kicsit lázas voltam, de gyakorlatra kellett menni. Gyakorlat előtt megettem egy jó cukros, csokival leöntött csukispudingos kakóscsigát, mert kellett az energia. A gyakorlaton rosszul lettem, a gyakorlatvezető telefonált, hogy jöjjenek át a szomszéd épületből, vigyenek át (a klinika területén volt a gyakorlat, kisoki, vele szemben pedig az ügyelet). Azt mondták,hogy nem, menjek én, miközben járni sem tudtam. A végén az oktatók vittek át, nem emlékszem pontosan, hogy, nem voltam magamnál. Bent kivizsgáltak, a cukrom 4,0- erre leszidtak, hogy miért nem reggeliztem. Mondtam, ettem, ne hazudjak. Jó betegellátás, nem? Az infúziót elutasítottam, féltem, egyedül voltam, nem voltam beszámítható, azért. Erre, hogy én csak lógni akarok, meg menjek haza- igaz, felkelni sem tudtam. Itt még mindig nem volt igazolva a csökkent inzulinrezisztencia.

 

Két évet ugrunk, 2009, harmadév. Az állapotom itt hirtelen túlélésre változott: állandó láz, szédülés, napi 18 óra alvás. Elestem, bevérzett a lépem, kórházba kerültem. Az Újklinika traumatológiájának minden elismerés, a nővérkék is nagyon kedvesek voltak, s a végén a lépemtől sem kellett megválnom. A tartózkodásom végén a Főorvos Úr adott beutalót az endokrinológiára is, hogy nézzek jobban utána, mi áll minden mögött.

 

Igaz, járni alig tudtam, de amint tudtam, elmentem az endokrinológiai rendelésre. Hiába volt papírom, rám lett ordítva, hogy én mit akarok ott, nincs nekem semmi bajom, csak elveszem az időt a cukorbetegektől. Itt annyira kiakadtam, hogy anya úgy döntött, hogy jobb, ha ezt magán úton rendezzük inkább, mert így nem jutunk semmire. És láss csodát, rövid időn belül kiderült a csökkent inzulinrezisztencia is, kezelve is lett, sok köszönet Valkusz Doktornőnek.

 

Azután jöttek-mentek az új tünetek, balesetek stb, több mint 28 ételre lettem allergiás és intoleráns és hasonló, de szerencsére a jó, és hozzáértő csapatnak, elég jól vettük az akadályokat, bár sajnos ezt mind magánúton kellett megoldani (Aranyklinika).

 

Tavaly év elején viszont nagyon megromlott az állapotom. Állandóan lázas voltam, 4 hónapon át folyamatos migrén, s semmi sem használt- a végén egy gyógynövény segített, amit bár furcsának tartottam, de egyáltalán nem bántam. Az arcüregi fájdalmaim sem akartak elmúlni, szinte minden negatív lett. Ekkor főknt csak éjszaka volt lázam, de az minden áldott nap. A végén a jelenlegi háziorvosom felvetette a Lyme-kórt. Az ELISA teszt negatív lett, s csalódott voltam, pedig lassan járni is alig tudtam. Később kiderült, hogy a rendszer olyan *********** elavult, hogy egy olyan tesztet vesznek alapul a Lyme-kórnál, aminek 20-50% a hatásfoka!!! Ajánlásra megcsináltattam egy németországi Lyme tesztet, s láss csodát, pozitív lett. Jelenleg az első 50 napos antibiotikum kúrámat folytatom, s bár van Herxheimer-reakcióm, de többnyire tudok járni, ami egyáltalán nem mindegy egy IV. stádiumú krónikus Lyme-kórnál. HIHETLEN sok orvos nem tudása, esetenként nemtörődömsége ezzel a betegséggel és a társfertőzésekkel kapcsolatban. 

 

Az egészben az a szörnyű, hogy valamikor 13 éves korom környékén csípett meg valami, s mindig azt mondták mindenemre, hogy a fejemben van, meg akarat kérdése. Hát, tényleg a fejemben van, csak borrelianak és a barátainak hívják, és az akaratomon kívül költözött be. Jelenleg munkaképtelen vagyok és semmilyen támogatás nincs, minden mehet saját zsebből. A TB se állja, mégis fizethetem. 

 

A legszörnyűbb az egészben, hogy a gyorstesztek nem mutatnak semmit, s nem tűnök betegnek sem, hiába a láz, a sok fájdalom, a szédülés és a tucatnyi tünet. Néha el kell mennem a sürgősségire, mert volt 42 fokos lázam, vagy szimplán olyan hasi fájdalmaim voltak, a múltkor meg kihánytam kb 1 deci vért- utólag kiderült, hogy leállt az emésztésem, s a hányás is azért volt.

 

Az más kérdés, hogy azért is én voltam hibáztatva, mert biztos nem iszok elég vizet (4 liter az adagom naponta) vagy nem eszek eleget (2000 kalória nem elég?), bár az, hogy a beleim teljesen tele voltak, azért inkább az állításomat támasztotta alá. Akkor biztosan nem mozgok eleget- hova mozogjak amikor sokszor járni alig tudok, meg lázasan? Otthon NEKÜNK kellett rájönnünk, hogy valószínűleg az emésztőenzimek lehetnek a ludasak, mert minden más- probiotikumostul- volt. És lőn újabb csoda, mióta szedem az enzimeket, azóta a 4 hónapos hasam elapadt. S ez csak néhány nap volt.

 

Tehát ez a gyors verzió, csak a legfontosabb tüneteket és kezeléseket írtam, illetve a nagyon említésre méltókat. A jelenlegi háziorvosomnak pedig nagyon hálás vagyok, mert nemcsak kitalálta a Lyme-kórt, hanem hülyének sem néz, megértő, és tényleg utánanéz az új dolgoknak.

 

Egyúttal szeretném megkérdezni, hogy miért kell azonnal hülyének nézni a beteget, amikor nem “átlagos” (pedig a krónikus Lyme összes átlagos tünetét mutatom)? Miért van az, hogy biztos szimulálok vagy hogy biztos magamnak okoztam a dolgot? Lehet nem látszik a fájdalom az arcomon, mert már megszoktam, nem mutatom, amikor szédülök. Van, amikor beszélni alig tudok, nem mindig tudom elmagyarázni a dolgokat, vagy hogy elzsibbad ez az, néha a fél testem, s csak feküdni tudok. És mégis, valamiért, nagyon sokszor, rám mutatnak.

 

Üdvözlettel,

 

U.I.: Ha véletlenül nem jött össze az összefüggés része, akkor az az agyi köd miatt van, elnézést érte. Remélem a fontos dolgokat azért nem hagytam ki…

 

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Forrás: Praxis.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?